EureG

 6276-2/2018/NEFO és NEMZ-E-19-0037 számú, a Jakob Bleyer Heimatmuseum 2018/2019. évi kiemelt projektjeinek, valamint az intézményfenntartó helyi német nemzetiségi önkormányzat beruházási- és működési költségeinek kiegészítő támogatását biztosította:

2016-ig a múzeum állandó kiállítása három teremben volt látható. A fogadószobában dokumentumok és fényképek segítségével mutattuk be Budaörs történetét, vallásos életét és népi kultúráját. Az ebből nyíló tisztaszobában és a konyhában a 20. század második felére jellemző lakáskultúrával ismerkedhettek meg a látogatók. Az állandó kiállítás mellett pedig az egykori lakószobában és kamrában félévenként, évenként új időszaki kiállítás nyílt meg.

A felújítás során egyik fő célunk az volt, hogy kiállítási tereink számát bővítsük. Ennek eredményeképpen a 2018 májusában megnyílt új állandó kiállításunk már négy termet tölt meg.

 Heimatmontazs

 

Fogadószoba

A múzeum fogadószobáját az egykori kamrában alakítottuk ki. A falakon körbefutó csíkokon főleg a 20. század első felében készült budaörsi képeslapok láthatók tematikus elhelyezésben (utcarészletek és budaörsi látképek, a Kálváriadomb és a Nepomuki Szent János templom, egyéb jellegzetes építmények, Kőhegy). A képeslapokért Kreisz Tamásnak tartozunk köszönettel!

 

Konyha

A ház központi bejárata eredetileg a konyhába vezetett. Innen nyílt balra a tisztaszoba, jobbra pedig a lakószoba. A konyhát a mestergerenda osztotta ketté. Ezen kap helyet a konyha dísze, a tálas, amelyen a virágmintás, festett díszcsészéket és tányérokat tartották.

A belső részen a sarokpadot helyeztük el az asztallal, a másik sarokban pedig a tűzhely és a stelázsi látható a legfontosabb edényekkel. A konyhában eredetileg kemence volt, amelynek füstjét a szabadkémény vezette el, amelyet a húsok füstölésére is használtak. A kemencét később elbontották, a helyén ma csikósparhelt áll.

A konyha baloldali falánál kétpolcos felépítményű, flóderezett tálalószekrény étkészlet, valamint néhány fontosabb dísztárgy látható.

A konyha első részének fontos eleme volt a tisztálkodást szolgáló sarok. A bejárati ajtótól jobbra vizespad áll, rajta a kútvíz, illetve esővíz tárolására szolgáló zománcos vödrök. Itt találhatók a mosakodás kellékei is: zománcos lavór, a házilag főzött szappan és a hímzett törölköző.

 

Tisztaszoba

Az újonnan parkettázott tisztaszoba jól reprezentálja a 20. század második harmadára jellemző lakberendezési stílust és életmódot.

A bejárati ajtóval szemben, a két ablak közt látható a négyfiókos, flóderezett sublót az 1913-ban készített sublótterítővel. A tetején elhelyezett tárgyak elsősorban az itt élő németek mély vallásos érzületéről árulkodnak. A szobrokat és szentképeket búcsúkban szerezték be. A budaörsiek körében különösen is kedvelt zarándokhely volt Mariazell.

A fal mellett látható a két vetett ágy. Ezek érdekessége, hogy a párnák végét piros anyaggal szegték be, amelyek szépen kilátszódtak a csipkésszélű párnahuzatok alól.

A bejárati ajtó két oldalán egy-egy ruhásszekrény áll, amelyek a 20. század elején készültek. Ezekben az egykori budaörsi viselet darabjai csodálhatók meg.

 

Budaörs szoba

Állandó kiállításunk utolsó termében tematikus bontásban, szöveges-képes tablók segítségével mutatjuk be Budaörs történetét, népi kultúráját: betelepítés, anyagi kultúra (viselet és gazdálkodás), szellemi kultúra (Úrnapja és a passiójáték), kitelepítés.

Budaörs a XVI. század végére, a török elleni harcok következtében elnéptelenedett. Az első telepeseket gróf Zichy Péterné Bercsényi Zsuzsanna hívta be, akikkel 1721. április 21-én kötött szerződést. Az egyezmény számos kedvezményt biztosított, ezzel is letelepedésre ösztönözve az ide érkezőket. A letelepült német családok szorgalmukkal, munkabírásukkal, erős vallási kötődésükkel virágzó és gyarapodó települést hoztak létre. Megélhetésükben kiemelkedő szerepet játszott a szőlő-, később pedig az őszibarack-termesztés. Kiváló minőségű gyümölcsük mellett a csodaszép úrnapi virágszőnyeg, valamint az 1930-as években, a Kő-hegyen előadott passiójáték is ismertté tette a települést. Az egykor itt élt német családok öröksége – dacára az 1946/1947-es tragikus elűzetésnek – a mai napig meghatározza és formálja Budaörs kulturális, szellemi és vallási arculatát.

Virtuális séta Budaörsön

Elfogadja a sütiket, hogy értsük hogyan találta meg oldalunkat és milyen tartalmakat talál hasznosnak?
Rendben Nem fogadom el